A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa október 20-án változatlanul, 5,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Az október 21-től érvényes kamatszerkezetben a másik két közölt kamatláb sem módosult. A döntés indoklása az árak várható alakulásáról is képet ad: a jegybank a következő időszakban az infláció emelkedésével számol.
Mely kamatok maradtak változatlanok?
Az MNB közleménye három jegybanki kamatlábat sorol fel. Az alapkamat mellett az O/N jelölésű betét kamata 4,50 százalék, a fedezett hitelé pedig 6,50 százalék maradt. A betéti kamat tehát egy százalékponttal alacsonyabb, a hitelkamat ugyanennyivel magasabb az alapkamatnál.
A dátumokat érdemes külön kezelni: a tanács kedden, október 20-án ülésezett, a közölt kamatszerkezet hatályának kezdete október 21. Ez a hatálydátum nem jelent kamatemelést vagy kamatcsökkentést, hiszen mindhárom érték változatlan.
Miért tartja a kamatokat a jegybank?
A tanács értékelése szerint a jelenlegi kamatszint fenntartása szükséges ahhoz, hogy az infláció tartósan elérje a jegybank célját. Az indoklás a magas energiaárakat, az emelkedő piaci hozamokat és a nemzetközi gazdasági, pénzügyi kilátások bizonytalanságát emeli ki.
A közlemény szerint a geopolitikai feszültségek miatt magas olaj- és gázárak kedvezőtlenül befolyásolják a világ inflációs kilátásait. A hazai kockázatok megítélésében a költségvetés várható alakulását, az euró bevezetésével kapcsolatos várakozásokat és a külső piaci környezetet tartják meghatározónak.
A jegybank a hazai gazdaságról vegyes képet közöl. Augusztusban tovább bővült az ipari termelés, miközben lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Az idei növekedést az aszály miatt gyengébb mezőgazdasági teljesítmény fékezi; ezt az erősebb ipari export csak részben ellensúlyozza.
Az inflációs adat és az előrejelzés nem ugyanaz
Az MNB szeptemberre 1,6 százalékos inflációt és 1,9 százalékos maginflációt közölt. Értékelése szerint az infláció emelkedése az üzemanyagok drágulásához kapcsolódott. Az élelmiszerárak eközben tovább csökkentek, a piaci szolgáltatások éves árindexe pedig kissé emelkedett.
A jövőre vonatkozó számokat viszont előrejelzésként kell olvasni. A jegybank 2026 egészére átlagosan 1,8 százalékos, 2027-re 3,1 százalékos áremelkedést vár. A gyorsulást elsősorban a magasabb üzemanyagárakkal és a dohánytermékek jövedéki adójának változásával magyarázza.
Az MNB közlése szerint inflációs célja 2028. január 1-jétől 2,5 százalék lesz. Ez célérték, nem a szeptemberben mért infláció, és nem is a következő évre adott előrejelzés.
Mit lehet ebből megtudni a saját pénzügyekről?
A közlemény jegybanki kamatokról szól; nem közöl egyedi lakossági betéti ajánlatokat, hiteltörlesztő részleteket vagy ügyintézési határidőt. A felsorolt százalékokból ezért nem olvasható ki egy adott olvasó megtakarításának kamata vagy hitelének havi terhe. Az ülés rövidített jegyzőkönyvét november 4-én, 14 órakor teszik közzé.
Forrás: az MNB október 20-i kamatközleménye.
