Érdekesség

A napkelte mutathatta az évszakokat egy ősi mexikói megfigyelőhelyen

A Tejút sávja és sok csillag az éjszakai égbolton, sötét partvidék fölött.
A Tejút az éjszakai égbolton. Csillagászati illusztráció; nem a mexikói lelőhelyet ábrázolja. Fotó: Photoneill / Wikimedia Commons · CC BY 4.0 · Képkivágás: Valaha.hu.

A Nap járásához igazodhatott egy ősi szertartási központ építészete Mexikóban. A Puebla államban fekvő Teteles de Ávila Castillo kutatói szerint két nagy építmény elrendezése segíthetett követni az év fontos időszakait. A megfigyeléseknek a földművelésben is szerepük lehetett: a napkelte helyéből a naptárhoz és a betakarításhoz kapcsolódó időpontokra következtethettek.

A lelőhelyről a National Geographic Magyarország október 18-i cikke számolt be. A részletesebb Heritage Daily-beszámoló október 13-án jelent meg, és a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet, röviden INAH közlésére hivatkozik. Ezek a beszámolók dátumai; nem azt jelentik, hogy a régészek aznap találták meg az építményeket.

A napkelte helye szolgálhatott útmutatóként

A kutatói értelmezés szerint a megfigyelők a nyugati építményről nézhették, hol bukkan fel a Nap a keleti platformhoz képest. Az egész éves változás követésével a táj és az épületek együtt adhatnak támpontot az idő múlásához. A vizsgált elrendezés így egy naptár szerepét is betölthette.

A beszámoló februárhoz köthető évkezdést és októberi betakarítási időszakot említ lehetséges igazodási pontként. A keleti építmény a kutatók szerint a napéjegyenlőségek és a napfordulók megfigyelésében is segíthetett. Ezek egyelőre a feltárás eredményeinek értelmezései: a cikkekből nem ismerhető meg az egykori megfigyelések vagy mezőgazdasági munkák teljes, napokra bontott rendje.

Két nagy építményt vizsgáltak

A nagy tértől keletre fekvő együttesben négyszögletes udvar húzódik a két platform között. A keleti építmény körülbelül 90 méter hosszú és 40 méter széles; a nyugati mérete 46 méter és 27 méter. A feltételezett megfigyelési pont tehát a kisebbik építményen lehetett.

A régészek nem csupán az alaprajzból indultak ki. Más szertartási központokkal is összevetették az épületeket, és a helyszínen figyelték a Nap mozgását. Az előzetes keltezés az időszámításunk előtti 1000 és 600 közötti időszakra teszi az együttes építését. Ez becsült időtartomány, nem pontos építési év.

A kulturális kapcsolat még kutatási kérdés

A pueblai elrendezés hasonlít a guatemalai Uaxactún maja település egyik, E-csoportként ismert épületegyütteséhez. A kutatást vezető Alberto Diez Barroso Repizo szerint ez a csillagászati ismeretek és a szertartási hagyományok kapcsolatára utalhat. A beszámolók azonban a korai maja hatást további vizsgálatra váró feltevésként kezelik.

A Tetelihtic néven is ismert település vallási jelentősége a részleges elnéptelenedése után is fennmaradhatott. Erre későbbi áldozati leletek utalnak; egyiküket az időszámításunk szerinti 600 és 900 közé keltezték. A helyszín így arról is mesélhet, hogyan használták tovább egy régebbi közösség szent helyét. Az épületek tájolása és a leletek fontos támpontok, a hozzájuk kötődő egykori szokások részletes története viszont még kutatás tárgya.